Növénytermesztési Osztály

A kutatások gerincét a tartamkísérletekben végzett alapkutatások, különféle kukoricahibridek és búzafajták agronómiai reakcióinak vizsgálata és a növényi növekedés szimulációs modellezése képzi. A kutatások fő célja a termésszintek fenntartható növelése.

Tudományos főmunkatárs, osztályvezető: 

Az osztály tevékenységének alapját a Győrffy Béla akadémikus által beállított, mára már 50-60 éves növénytermesztési tartamkísérletek jelentik. A 14 martonvásári tartamkísérlet parcellaszáma meghaladja a 400-at és területük megközelíti a 20 ha-t. A legfontosabb tartamkísérletekhez tartoznak a vetésforgó vs. monokultúra kísérletek, a trágyázási rendszerek vizsgálatára, a különböző szerves- és műtrágyák kölcsönhatásának és utóhatásának vizsgálatára beállított kísérletek, valamint a polifaktoriális kísérletek. A tartamkísérletekben külön hangsúlyt fektetünk a különböző növénytermesztési technológiák fenntarthatóságának vizsgálatára, melynek során az már nemcsak a produkcióra összpontosítunk, hanem a termesztési rendszerek ökológiai fenntarthatósága is. A martonvásári nemesítésű kukoricahibridek és búzafajták agronómiai reakcióit (műtrágya-hasznosítás, növényszám-, vetésidő-reakció, stb.) két- és többtényezős kísérletekben tanulmányozzuk. E kutatások célja az optimális (pl. műtrágya input) tartományok és a várható termésszintek meghatározása, illetve előrejelzése. Több évtizedes hagyománya van az osztályon a gyomnövények elleni hatékony védekezési technológiák, valamint a kultúrnövények herbicidekkel szembeni toleranciája kutatásának. A mérési eredmények segítségével szimulációs növényermesztési modellt fejlesztünk, melynek segítségével a kutatási eredmények térben és időben kiterjeszthetők illetve számos gyakorlati alkalmazásban (pl. agrárszaktanácsadás) felhasználhatók.

Tartamkísérlet Martonvásáron

Tartamkísérlet Martonvásáron

Fotó: Málovics Gabriella

Az osztály válogatott publikációi: 

Dobor L, Barcza Z, Hlásny T, Árendás T, Spitkó T, Fodor N. (2016) Crop planting date matters: Estimation methods and effect on future yields. Agr. For. Met. 223: 103-115. doi:10.1016/j.agrformet.2016.03.023

Fodor N, Pásztor L, Németh T. (2014) Coupling the 4M crop model with national geo-databases for assessing the effects of climate change on agro-ecological characteristics of Hungary. Int. J. Dig. Earth 7: 391-410. doi: 10.1080/17538947.2012.689998

Fodor N, Máthé-Gáspár G (2012) Modeling the phosphorus balance of different soils using the 4M crop model. Plant Soil Env. 58: 391-398. doi: 10.1080/00103624.2012.631415

Árendás T, Bónis P, Csathó P, Molnár D, Berzsenyi Z. (2010) Fertiliser responses of maize and winter wheat as a function of year and forecrop. Acta Agr. Hun. 58: 109-114. doi: 10.1556/AAgr.58.2010.Suppl.1.16

Árendás T, Csathó P. (2002) Comparison of the effect of equivalent nutrients given in the form of farmyard manure or fertilizers in Hungarian long-term field trials. Commun. in Soil Sci. and Plant Anal. 30: 2861-2878. doi: 10.1081/CSS-120014487

Az osztály szolgáltatásai: 

4M szimulációs növénytermesztési modell, Költség- és Környezetkímélő Trágyázási Szaktanács a ProPlanta rendszer segítségével.

Az osztály hazai és nemzetközi együttműködései: 
NitrogénMűvek Zrt.: Közös kísérletek, ProPlanta rendszer felhasználója.
KITE Zrt.: ProPlanta rendszer felhasználója.
Minerág Kft.: Közös pályázat
NAK: ProPlanta rendszer felhasználója.
GAMOTA sro.: ProPlanta rendszer felhasználója.
Tudományos munkatárs: 
Tudományos segédmunkatárs: 
Mezőgazdasági dolgozó: