Kukoricanemesítési Osztály

Kukorica hibridek és szülővonalak nemesítése, melyeket kiemelkedő termőképességük mellett kiváló alkalmazkodóképesség, stressztűrés, kórokozók és kártevők elleni rezisztencia, speciális felhasználási igényeknek megfelelő beltartalmi minőség jellemez.

Tudományos tanácsadó, osztályvezető: 

Heterózis források hasznosítása, beltenyésztett vonalak előállítása. Kis szemnedvességgel betakarítható, gyors vízleadású hibridek nemesítése. A termőképesség növelése a szemtelítődés gyorsításával. Hatékonyabb abiotikus és biotikus stressz rezisztenciával rendelkező hibridek nemesítése. Herbicid toleráns genotípusok szelekciója. Fuzáriumos csőpenésszel szembeni ellenállóság tesztelése természetes és mesterséges fertőzéssel. Fuzáriumos szárkorhadás vizsgálata. Toxintermelő Fusarium spp-vel szemben ellenálló genotípusok azonosítása. A mikotoxin tartalom és a fuzárium rezisztencia közötti összefüggések vizsgálata. Diabrotica virgifera-val szemben természetes toleranciával rendelkező genotípusok szelekciója. A szemeskukorica beltartalmi paramétereinek (fehérje-, olaj-, keményítőtartalom) vizsgálata a genotípusok és az ökológiai tényezők függvényében. Hagyományos és leafy silókukorica hibridek minőségvizsgálata, a szilázs beltartalmi paramétereinek, emészthetőségének mérése NIR spektroszkópiával. Molekuláris nemesítési kutatások, biokémiai és genetikai markerek vizsgálata. Citoplazmás hímsterilitás alkalmazása beltenyésztett vonalak előállítására. Izoenzim polimorfizmus vizsgálata. Vetőmagbiológiai vizsgálatok. Az UV-B sugárzás hatásának vizsgálata a kukoricára szántóföldi kísérletekben, eltérő ökológiai körülmények között (Magyarország, Chile), az antocián, karotin és klorofill tartalom vizsgálata. A kukorica genetikai tartalékainak gyűjtése, jellemzése, megőrzése, fenntartása.

Kukorica tenyészkert

Kukorica tenyészkert virágzáskor, izolált címerekkel

Fotó: Vécsy Attila

Hibridkukorica

Kiegyenlített állományú, nagy termőképességű hibridkukorica betakarítás előtt

Fotó: Pók István

Az osztály válogatott publikációi: 

Spitkó T, Nagy Z, Zsubori ZT, Halmos G, Bányai J, Marton LCs (2014) Effect of drought on yield components of maize hybrids (Zea mays L). Maydica 59(2): 161-169. WOS:000347359400021

Tóthné Zsubori Z, Pintér J, Spitkó T, Hegyi Z, Marton LCs (2013) Yield and chemical composition of plant parts of silage maize (Zea mays L) hybrids and their interest for biogas production. Maydica 58(1): 34-41. WOS:000209182800004

Berzy T, Záborszky S, Varga P, Hegyi Zs, Pintér J (2013) Seedling vigour and seed deterioration in case of some maize (Zea mays L.) genotypes. Advanced Crop Science 3(3): 218-224. ISSN: 2322-4282

Nagy Z, Németh E, Guóth A, Bona L, Wodala B, Pécsváradi A (2013) Metabolic indicators of drought stress tolerance in wheat: Glutamine synthetase isoenzymes and Rubisco. Plant Physiol Bioch. 67: 48-54. doi:10.1016/j.plaphy.2013.03.001

Pintér J, Glenn F, Pen S, Pók I, Hegyi Zs, Tóthné Zsubori Zs, Hadi G, Marton LCs (2011) Utilizing Leafy genes as resources in quality silage maize breeding. Maydica 56(3): 243-250. WOS:000303962200005

Marton LC , Szőke CS, Pintér J, Bodnár E (2009) Studies on the tolerance of maize hybrids to western corn rootworm (Diabrotica virgifera virgifera LeConte). Maydica 54(2-3): 217-220. WOS:000274052700007

Szőke CS, Rácz F, Spitkó T, Marton LCS (2009) Dates on the fusarium stalk rot. Maydica 54(2-3): 211-215. WOS:000274052700006

Nagy E, Tímár I, Hegyi Zs, Spitkó T, Marton LCs (2009) SSR markers as tools in maize breeding for high starch content. Maydica 54: 253-257. WOS:000274052700012

Marton LC, Árendás T, Bónis P, Nagy E, Lap DQ, Berzsenyi Z (2007) Drying down after physiological maturity. Maydica 52: 319-324. WOS:000251638100016

Spitkó T, Sági L, Pintér J, Marton LCs, Barnabás B (2006) Haploid induction capacity of maize (Zea mays L.) lines of various origin and of their hybrids. Maydica 51(3-4): 537-542. WOS:000242947400012

Az osztály termékei: 
Az osztályon több mint 60 éve folyó nemesítési munka eredményeként több mint 250 db hibrid részesült állami elismerésben. Közülük 80 db szerepel jelenleg is az EU fajtalistán, emellett számos EU-n kívüli országban (Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán, Irán, Törökország) minősítettek martonvásári nemesítésű hibridet. 
A jelenleg legnépszerűbb fajták:
korai szemes: Mv170, Masuk, Mv270, Mv251, Bodrog, Mv255, Amanita, Mv277, Lenacorn, Ivola;
középérésű szemes: Hunor, Mv350, Mv343, Mv Tarján, Mv Koppány, Gazda, Miranda, Danietta;
késői szemes: Mv500, Maros, Maxima;
siló: Megasil, Lactosil, Classil, Siloking, Massil; 
csemege: Mv Július
A hibridek mellett közel 60 db szülői komponens részesült szabadalmi ill. fajtaoltalomban.
Az osztály kutatói 5 eljárási szabadalmat jegyeztettek be.
Az osztály hazai és nemzetközi együttműködései: 
Az osztály számos más kutatóintézettel, egyetemmel és gazdasági társasággal folytat szoros kutatási együttműködést különböző témakörökben.
Az osztály kutatói tagjai számos hazai és nemzetközi tudományos testületnek, szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának. Oktatóként tevékenyen részt vesznek az egyetemi (MSc, BSc), szakmérnök ill. PhD hallgatók elméleti és gyakorlati képzésében.
Tudományos segédmunkatárs: 
Labor asszisztens: